Amikor egy pár meddőségi termékenségi kivizsgálásra érkezik hozzám, első alkalommal beszélgetni szoktunk. Kérdéseket teszek fel, mert az ezekre adott válaszok gyakran árulkodnak arról, hogy milyen irányba érdemes indulni, merre keressem a fogantatás elmaradásának az okát.

A kérdések közt mindig szerepelnek olyanok, amik a pár női tagjának a menstruációs ciklusára irányulnak. Mindenre kíváncsi vagyok: hány napos, mennyi ideig tart a menzesz, milyen jellegű, milyen erősségű, van-e pecsételés stb. Ezek ugyanis fontos információval szolgálnak a női oldal működéséről.Ha a ciklus eltér a normálistól az már jelezheti, hogy valami hiba van a gépezetben. A gond csak az, hogy sokan nem is tudják, milyen is a normális ciklus – ez a téma még mindig kicsit tabu, nem beszélünk róla, ezért sok nő csak a sajátját ismeri, nem tud viszonyítani. Így nehéz megítélni, mi számít normálisnak, és mi nem.

Milyen a tankönyvi ciklus?

A nagykönyv szerint a menstruáció 28 naponta jelentkezik, és nagyjából 5 napig tart, amiből az utolsó 1-2 nap már csak gyenge pecsételgetés. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden más kóros, a normális tartomány szerencsére ennél szélesebb.

Azt szoktuk mondani, hogy a ciklus 24-35 nap között elfogadható, a vérzéssel töltött időszak pedig 3-7 nap között lehet. Ha ebbe beleférünk, akkor a ciklus normálisnak számít. 

Persze azért a kérdés nem ilyen egyszerű, mert fontos információ például az is, hogy a vérzés sima vagy darabos, mennyire fájdalmas, van-e pecsételés, esetleg közti vérzés, milyen mennyiségű vér távozik. 

Mikor van gond?

Egyáltalán nem biztos, hogy gond van, ha valamennyire eltérünk a normális tartománytól, de azért nem árt alaposan megvizsgálni, áll-e az eltérés mögött valami. A különféle hormonális rendellenességek, stressz, életmódváltás, gyógyszerszedés – legyen az akár csak egy ártalmatlannak tűnő gyógynövényes készítmény is! – szinte mindenféle vérzési rendellenességet tudnak okozni. 

Intő jel, ha a menzesz olykor kimarad, ha a ciklusok nagyon elhúzódnak (40 nap, vagy több). Az sem túl jó, ha fájdalmas a menstruáció, és darabos, erős vérzés tapasztalható. Az össze-vissza vérzés is utalhat problémára, ahogy az is, ha a konkrét menstruáció előtt napokig pecsételgetünk. Ha a vérzés mennyisége gyanúsan kevés, azzal szintén érdemes foglalkozni.

Ha a leggyakoribb eltéréseket szeretnénk skatulyázni, akkor elmondhatjuk, hogy hosszabb ciklusok (tankönyv szerint 35 napnál hosszabbak, de sajnos sokszor harmincegynehány naposak is érintettek) gyakran figyelhetők meg PCO esetén, illetve például kórosan emelkedett tejelválasztó hormon esetén, intenzív sportolás, hirtelen bekövetkezett, drasztikus életmódváltás, étkezésbeli szigorítások kapcsán – tehát általában olyan esetekben, amik valamiféle hormonális változást idéznek elő a szervezetünkben.

Ha a páciens erősebb, bővebb, darabosabb vérzésekre panaszkodik (mondjuk a barátnőihez képest, vagy a korábbi, saját vérzéseivel összehasonlítva) akkor elengedhetetlen egy nagyon alapos ultrahangvizsgálat, lehetőleg a vérzés legvégén, amikor már csak pecsételés van, vagy a menszesz utáni pár napban. Ekkor ultrahanggal méhnyálkahártya polipot, vagy megvastagodást keresek, esetleg endometriózisra utaló jeleket. Méhszájpolip is okozhat ilyen tüneteket, ezt azonban a klasszikus nőgyógyászati, „kukucskálós” vizsgálattal lehet észrevenni.

Ha rendes menszeszek mellett, ciklus közben ekkor-akkor jelentkező (szerelmeskedéssel összefüggő, vagy attól független), változó intenzitású vérzést, pecsételgetést panaszol a páciens, akkor első körben valamilyen fertőzésre gondolok (sok esetben nemi úton terjedő, ún. STD kórokozók által okozott), méhszájpolipra vagy „méhszájsebre”. (a “méhszájsebről” írok később egy cikket)

Ahogy fentebb írtam, ezek a leggyakoribb menstruációs rendellenességek hátterében meghúzódó leggyakoribb okok. A példákat azonban hosszú oldalakon keresztül sorolhatnánk.

A női ciklus működését sok minden befolyásolja, ezért lehet jól következetni a jellemzőiből arra, hogy milyen esetleges eltérések vannak a háttérben. Babaprojekttől függetlenül is érdemes kivizsgáltatni, ha a normálistól eltérő működést tapasztalunk.