Nőgyógyásznapló

Mi köze a felfázásnak a későbbi teherbeeséshez?

2020. április 21. - nogyogyasznaplo

autumn_t20_kr7y4k.jpg„Öltözz fel rendesen, mert megfázik a derekad!” – tegye fel a kezét, aki minimum ötvenezerszer hallotta ezt az anyukájától kamaszkorában. Akkor talán azt gondoltuk, csak túlféltenek minket, és így akarnak rávenni, hogy vegyünk magunkra még egy réteg ruhát, mert a szülők szerint úgysem lehet soha eléggé felöltözni. És különben is, mi van, ha „megfázik a derekam”? 

Hát, például lehet, hogy később nem sikerül majd természetesen úton teherbe esni.

Jó, azért a helyzet nem ennyire súlyos, ugyanis itt az orvosi tények keverednek kissé néhány köztudatban ragadt tévhittel. Amire ugyanis mi azt mondjuk, hogy „felfáztunk”, az valójában valamilyen kismedencei gyulladás, amit kórokozók okoznak. Nem a fedetlen derék, és nem is az, ha papucs nélkül mászkálunk a járólapon.

De mi köze ennek a teherbeeséshez?

Egy korábbi bejegyzésben már ejtettem szót az elzáródott petevezetékekről, és arról, hogy ez miképp akadályozza a teherbeesést. Nos, a petevezetékek elzáródásának lehet az oka éppenséggel korábbi fertőzés, vagy ilyen felfázásként meghatározott kismedencei gyulladás. 

Persze most nem kell bepánikolni, hogy „volt kismedencei gyulladásom, akkor biztosan nem lehet természetes úton gyerekem”. Szerintem nincs, vagy legalábbis nagyon kevés az olyan nő, aki felnőtt korára ne esett volna át 1-2, vagy több ilyenen. Sajnos könnyű ezeket a bacikat összeszedni, és nem is mindig lehet hatékonyan védekezni ellenük.

A kulcs az, hogy hányszor volt ilyen, kezelték-e, illetve valamilyen szinten a szerencse is közrejátszik. Ha sok felfázás jellegű problémával küzdött valaki, nagyobb az esélye, hogy ezeknek már lett valamilyen maradandó szövődménye, de azért korántsem biztos. Ha ezek kezeletlenek voltak, mert az érintett úgy gondolta, majd elmúlik, megint csak nagyobb az esélye, hogy maradt nyomuk a betegségeknek.

És hát igen, itt jön be a szerencsefaktor, ugyanis van, akinek ezek minden gond nélkül, valóban helyre jönnek maguktól, és nem lesz következményük, másnál meg lesznek. Például elzáródott petevezetékek.

Fontos információ az anamnézisnél

Amikor egy pár meddőségi kivizsgálásra jelentkezik, mindig azzal kezdünk, hogy alaposan kikérdezem őket, és ebben a kérdezz-felelekben kitérünk a kórelőzményekre is. Rá szoktam kérdezni az ilyen „felfázásokra” is, pontosan azért, mert ha ez gyakori az adott nőnél, esetleg makacsak is ezek a betegségek, nehezen gyógyul belőlük, az már lehet jelzésértékű számomra.

Mondom még egyszer, nem törvényszerű, hogy az ilyen gyulladások valóban maradandó problémát okoztak, de nem kizárt, ezért mindenképpen fontos ezeket megemlíteni, ha nehezített teherbeeséssel állunk szemben.

 

Kivizsgálása roppant egyszerű, egy speciális mintavevő pálcikával mintát veszünk a méhszájból, ami a páciensnek pont olyan érzés, mint az éves rákszűrés. Eredményére általában 10 napon belül lehet számítani. A kezelés az eredménytől függ: fontos, hogy ne csak azt vizsgálja a labor, hogy milyen kórokozó van esetleg jelen, hanem azt is, hogy melyik antibiotikumra érzékeny, így nem vaktában lövöldözünk nagyhatású antibiotikumokkal, hanem ún. célzottan tudjuk kezelni. 

Ha a pár női tagjánál találtunk ilyen kórokozót, én nem vagyok híve a férfi partner azonnali kezelésének: sokkal inkább: vegyünk mintát tőle is, és ha nála is jelen van, csak akkor kezeljük. Így sok fölösleges antibiotikum-adást lehet megspórolni!

A bejegyzés trackback címe:

https://nogyogyasznaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr7415607250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.