Minden negyedik terhesség vetéléssel végződik. Nagyon durván hangzik ez a szám, de ezt csak az érzi át igazán, aki érintett is benne. Pláne az, aki többször, ugyanis sajnos ilyen is létezik – ez a habituális vetélés, vagyis ismétlődő vetélés. Egyszer is bőven elég ilyesmit átélni, de aki többször kénytelen szembenézni vele, annak különösen nehéz.
A habituális vetélés azt jelenti, hogy az érintett nő több terhessége is spontán megszakad, sorozatosan. Kettőnél több vetélés esetén szokott felmerülni ez a meghatározás, ugyanakkor az, hogy valakinek kétszer vagy háromszor elmegy a baba, nem feltétlenül jelenti azt, hogy habituális vetélő. Lehet egyszerű véletlen is, bár amikor már több eset is van, erre kevés az esély.
Mi lehet az oka annak, ha a terhesség rendszeresen létrejön, de megszakad?
Ilyen helyzetekben a szervezet működésében kell keresni a hibát. Valamilyen körülmény egész egyszerűen nem engedi, hogy az embrió zavartalanul fejlődhessen az anyaméhben.
Ennek többféle oka lehet:
- endokrinológiai problémák, azaz a hormonháztartás nincs egyensúlyban, nem megfelelő a környezet a baba fejlődéséhez
- anyagcsereproblémák, mint például cukorbetegség, inzulinrezisztencia
- genetikai rendellenesség az embriónál
- tünetmentes, de folyamatosan fennálló nőgyógyászati fertőzés
- immunproblémák
- véralvadási zavarok
- méhen belüli anatómiai eltérés
Majdnem mindegyik problémára van megoldás, még ha nem is feltétlenül olyan, ami varázsütésre teszi rendbe a dolgokat „odabent”. Néha időbe telik, hogy az anyai szervezet készen álljon, ne csak a fogantatásra, hanem a magzat kihordására is.
Jobb, ha tudjuk, mivel állunk szemben
A pontos okot egy alapos kivizsgálás során lehet kideríteni. Amennyiben nem találunk semmit, jobb híján valószínűsíthető, hogy véletlen esetekről van szó.
Bár már egy baba elvesztése is nagyon nehéz lelkileg, ilyenkor még nem szoktuk javasolni a kivizsgálást. Ennek az az oka, hogy – amint említettem a bejegyzés elején – minden 4. terhesség spontán megszakad, tehát nagy eséllyel nincs semmi probléma a háttérben, „csak” éppen beleesett az érintett kismama abba a 25 százalékba. Ettől függetlenül, ha az adott pár ettől nyugszik meg, magánúton el lehet kezdeni a vizsgálatokat az újabb próbálkozás előtt.
Elsőre talán furcsán hangzik, de az a jobbik eset, amikor találunk valamilyen rendellenességet. Ez általában megnyugtatóbb az érintett pároknak, mint az, hogy látszólag semmi gond, próbálkozzanak tovább, és reméljük a legjobbakat.
Ha van diagnózis, van mit kezelni, ezért fontos, hogy megkeressük az ismétlődő vetélések okát!