Amikor egy pár azzal keres fel, hogy egy éve próbálkoznak eredménytelenül, azt szoktam javasolni, hogy mielőtt bármit is tennénk, a férfi nemzőképességét vizsgáltassák meg. Nem azért, mert a férfiaknál gyakoribb a meddőség: éppen annyi esélye van annak, hogy az apajelöltnél van a probléma, mint annak, hogy a nőnél. 

Az esetek 30%-ában a férfi, 30%-ában a női oldalon találjuk meg a meddőség okát. 20%-ban mindkét félnél van valami eltérés, a maradék 20%-ban pedig sajnos nem tudjuk kideríteni, mi áll a gyermekáldás elmaradásának hátterében. 

Egyszerű és gyors vizsgálat

A férfi nem bátrabb képviselőinek ilyenkor el szoktam magyarázni, hogy a nőknek számtalan, sokszor kellemetlen, kényelmetlen vizsgálaton kell átesniük, ezzel szemben az ő vizsgálatuk csupa élvezet…

... a férfi ad egy mintát - segítséggel vagy önállóan -, amit aztán elemeznek, képet alkotva ezzel az érintett nemzőképességéről. Ez nagyjából helytálló is, viszont az emberek többsége nincs vele tisztában, hogy mit is néznek ilyenkor pontosan, és számos tévhit is kering a vizsgálattal kapcsolatban.

Íme, néhány tévhit, tudnivaló a spermavizsgálattal kapcsolatosan:

1. Tévhit: „Én sportolok és egészséges vagyok, nem lehet baj a férfiasságommal” 

   De, sajnos lehet. Tökéletesen egészségesnek látszó (és valóban egészséges) embereknél is előfordul, hogy a spermiumok minősége nem elég jó ahhoz, hogy a férfi természetes úton tudjon gyereket nemzeni. Ez tehát nem ok arra, hogy valaki nemet mondjon a vizsgálatra.

2. Nem ad választ minden kérdésre.

   Ez a vizsgálat a spermiumok fizikai tulajdonságait nézi. Ez azonban korántsem a sor vége, ugyanis még sokféle vizsgálatot lehet elvégezni egy spermamintán, amik funkcionális tulajdonságokat határoznak meg. Ezek a vizsgálatok azonban külön kérhető, fizetős szolgáltatások. Ide tartozik a MAR teszt, a DNS fragmentációs teszt, ROS vizsgálat, stb. Első körben teljesen felesleges, és nem utolsó sorban horribilis összeg lenne minden rendelkezésünkre álló vizsgálatot elvégezni. Ezeket a speciális vizsgálatokat általában akkor szoktuk javasolni  - sok esetben már nem is a nőgyógyász, hanem az andrológus doktor - amikor az alap spermaképben valamiféle eltérést találtunk, vagy egyéb tényezők indokolják, például: többszörös vetélés, magasabb apai életkor, magas vérnyomás, dohányzás, megelőző műtét, stb.

3. El kell vonulnom egy csendes szobába, rosszabb esetben a WC-be egy 90-es évekbeli pornómagazinnal…

   Szerencsére ma már nem! Szinte mindenhol lehetőség van már otthon produkált minta vizsgálatára. Ilyenkor csupán annyira kell figyelni, hogy megfelelő tisztálkodás után egy steril, műanyag tégelybe kell felfogni az ejakulátumot, amivel után 1-2 órán belül be kell érni a rendelőbe/laborba. Persze a részletekről és helyi szokásokról, kívánalmakról érdemes előtte telefonon vagy emailben tájékozódni.

4. Az, hogy határértéken belüli az eredmény, nem biztos, hogy jót jelent.

   A WHO által megadott alsó határérték elvileg normális kategória. A gyakorlatban azonban ezzel az értékkel az érintetteknek mindössze 10 százaléka tud spontán gyermeket nemzeni 1 éven belül! Nem mindegy tehát, hogy a határértékhez képest hol járunk pontosan.

5. Tévhit: ha rossz a spermaeredmény, mindennek vége.

   Szerencsére ez nincs így, ugyanis ez nem egy állandó és megváltoztathatatlan állapot. a spermiumok körülbelül 3 havonta újratermelődnek. Ezért a látott kép nem biztos, hogy végleges állapotot tükröz (ezért nem kell kétségbe esni, és a férfiasságot örökre eltemetni.