PCOS – alighanem ezt a négy betűt senki sem szeretné diagnózisként hallani a nőgyógyásznál. A nők 12-18 százaléka azonban kénytelen szembesülni vele, ugyanis ekkora arányban érintettek a policisztás ovarium szindrómában. Legtöbbször azonban csak akkor szokott rá egyáltalán fény derülni, amikor az érintett nő kisbabát szeretne, és hiába próbálkozik.

A PCOS egy nagyon komplex, több szervet is érintő betegség. A köztudatban valami olyasmi él, hogy a petefészekben apró ciszták vannak. Ez nagyrészt igaz is, de sajnos nem merül ki a dolog ennyiben: érintett a hormonális rendszer is, a betegség következtében pedig kialakulhat cukorbetegség, jellemző az elhízás, így idővel a szív- és érrendszeri megbetegedések is nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek. A diagnózis felállításához több feltételnek is teljesülnie kell, nem elég csupán a cisztás petefészek.

Milyen tünetei vannak a PCOS-nek?

Nagyon gyakori tünet a megnövekedett testsúly, esetleg testsúlyingadozás, rendszertelen, össze-vissza jelentkező, esetleg kimaradozó vérzés, hosszú ciklusok (35, de inkább 40 napnál hosszabbak). Jellemzőek a bőrproblémák, (pattanások, aknés bőr), hajhullás, fokozott szőrzet, magas inzulinszint, inzulinrezisztencia (A PCOS és az IR sajnos gyakran jár együtt).

Rengetegen azonban csak akkor szembesülnek a diagnózissal, amikor kisbabát szeretnének, nem jön össze, és emiatt fordulnak orvoshoz. Ha a tünetek nem súlyosak, akkor az emberben nem is nagyon tudatosul, hogy gond lehet. A túlsúlyra azt gondolják, alkati, a pattanásokra szintén, a kicsit rendszertelen menzesszel, elhúzódó ciklusokkal sem foglalkoznak addig, amíg nem okoznak problémát.

Vannak vékony testalkatú PCOS hölgyek is, és mivel mindenhol szinte csak az elhízásról és a túlsúlyról lehet olvasni PCOS kapcsán, bennük fel se merül, hogy érintettek lennének. Az ő kezelésük néha nehezebb is.

Hogyan fog így összejönni a baba?

Láttunk már olyat, hogy spontán teherbeesett olyan PCOS-ben szenvedő nő, aki évente kb. háromszor menstruált – de ez sajnos nagyon ritka. A PCOS közel sem egyenlő a meddőséggel, de ahhoz, hogy sikerüljön teherbe esni, kezelni kell a betegséget, és helyre kell állítani a normál állapotokat.

Ez nem csak nőgyógyász dolga: mivel hormonális probléma áll fenn, egy jó endokrinológus elengedhetetlen. Nagyon fontos a beteg együttműködése is, ugyanis az életmódváltásnak is komoly szerepe van az állapota javításában. Dietetikus is képbe kerülhet a megfelelő táplálkozás miatt, emellett a sport, rendszeres testmozgás is lényeges.

A PCOS nem egyenlő a meddőséggel, de a legtöbb esetben nehezített pályát jelent a teherbeesés terén. A megfelelő kezeléssel ugyanakkor nagyon jók az esélyek a spontán fogantatásra.